FAIL (the browser should render some flash content, not this).

Iskolánkról

Oktatáspolitikánk: értékmegőrzés, értékteremtés

Iskolánk megőrizte és folytatja a szatmári magyar oktatás évszázados hagyományainak keresztény/keresztyén szellemiségét, az értékőrző és identitást erősítő nevelést, ám igyekszik az oktatás terén a modern kor kihívásainak is maradéktalanul eleget tenni.Az intézmény egyik nem titkolt szándéka a tehetséggondozás, főként a reáltantárgyak (matematika, fizika, informatika, kémia) keretében, de minden téren kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetünk (színjátszás, anyanyelvápolás, idegen nyelvű projektek, üzletkötés, néptánc, művészi kreativitás, énekkar, sport). Fontos számunkra az oktatáson túl a nevelés: olyan embereket nevelni, akik megőrzik és tisztelik kultúránk értékeit, akiknek az anyanyelv nemcsak a beszéd eszköze, de megtartó erő, a hagyományokban gyökerező kultúra pedig visszahívja őket szülőföldjükre.

Kölcsey szellemiségét őrizzük, iskolánk választott jelmondata követendő cél diákjaink számára: „Hass, alkoss, gyarapíts...” . Nem ígérünk könnyű utat diákjainak. De azt igen, hogy olyan tudást kínálunk nekik, amely a jövőre készít, amely nem talmi kincs, hanem megtartó erő: „a műveltség, a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete” (Németh László).

Rövid történeti bemutató

A Kölcsey Ferenc Főgimnázium jelenleg kizárólag magyar tannyelvű osztályokkal működő állami tanintézmény, az egyetlen ilyen jellegű iskola Szatmárnémetiben. Gyökerei összefonódnak a nagymúltú egyházi iskolákkal, mondhatni azok törzséből nőtt ki, amikor 1948-ban az egyházi tanintézmények államosítása következtében megszületett. A Református Gimnázium épületében az Állami Magyar Fiúlíceum néven kezdte meg működését az az intézmény, amelyből kinőtte magát, s amelynek tiszta magyar tannyelvű jellegét és az elnevezését is számtalanszor változtatta az állam az elkövetkezendő években. Nagyszerű megvalósításként tartjuk számon, hogy a nehézségek ellenére elődeink 1957-ben javasolták és kiharcolták a Kölcsey Ferenc Líceum elnevezést. Mind a nevét, mind a működési helyét többször változtatták a továbbiakban is a kommunizmus éveiben, ám az intézmény kiállta az idők próbáját. A szilárd alapokra szervesen építettek a mindig soron következő generációk, és az iskola tudásalapú, magyar öntudatú szellemisége az évtizedek során létjogosultságot, elismerést és tekintélyt vívott ki magának.

Így jött el az 1989-es rendszerváltó fordulat, melynek hozadékaként a szatmári magyar szülői- és diákközösség nyomására iskolánk visszavehette a Kölcsey nevet, és akkori vezetősége újra kiharcolta a magyar tannyelvűséget. 1997-ben már egy köztiszteletnek örvendő, markáns arculatú tanári-, diák-, és szülői közösség ünnepelte a Kölcsey névfelvétel 4o. évfordulóját. 1999-ben intézményünk elnyerte a minőségi oktatást nyújtó iskoláknak kijáró Főgimnázium rangot. Iskolánk mindig is a szatmári magyar nyelvű oktatás egyik meghatározó intézménye volt. Nemcsak az itt folyó magas színvonalú oktatói nevelői munka jogán, vagy, mert a legnagyobb létszámú magyar diákot befogadó intézmény a megyében, hanem azért is, mert mindig nyitott szellemiségű, értékelvű oktatáspolitikája más, később megerősödő magyar intézmények bölcsőjévé tette.

A Kölcsey Főgimnázium adott otthont és nyújtott segítséget mind a Katolikus, mind a Református Gimnázium újraindításakor, de innen indult a szatmári tanítóképző főiskola is. Az iskola fejlődéséhez természetesen hozzátartozik a képzési struktúra állandó fejlesztése: 1999-től újból nyolcosztályos gimnáziumként működik, 2012-től óvodai oktatás, elemi osztályok és egészségügyi szakápoló képzés indult. Ez utóbbi fontos feladatot vállal fel, hiszen magyar nyelvű egészségügyi szakképzés Erdélyben csupán Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen található, ezért komoly hiányt pótol. Jelenleg 976 diák tanul intézményünkben: 55 óvodás, elemi iskolás, … általános iskolás, … középiskolás, … posztliceális diák

Új otthonban

Az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának lehetőségével élve, a Református Egyház is visszaigényelte nagy múltú épületét, így a Kölcsey Ferenc Főgimnázium a 2010-2011-es tanévet már a Szatmári Irgalmas Nővérek hajdani zárdájának egyik szárnyában kezdte. Ez az épület azonban nem bizonyult alkalmasnak az intézmény befogadására, így a következő tanévtől, pontosan 2012. szeptember 1-től az iskola új -remélhetőleg immár végleges- otthonra lelt. A szatmári római katolikus püspökség tulajdonában levő egykori jezsuita konviktus falai között sok-sok év után újra magyar diákok tanulhatnak. Az épületet azonban igen elhanyagolt állapotban hagyta hátra egykori lakója, az Unio szakiskola. Az akkori városvezetés, az egyház és a szülői közösség összefogásával azonban sikerült sok mindent megoldani: új tető került az épületre, kicseréltük a működésképtelenné vált fűtésrendszert, megoldottuk az udvar csatornázását, majd leaszfaltozását, és részben parkosítását. Sok még a tennivaló, de bízunk közösségünk további összefogásában, és az összefogás teremtő erejében.

Eredményeink

Munkánk legszebb elismerése diákjaink sikere. Számos hazai és magyarországi verseny élmezőnyében érnek el évről évre kiváló eredményeket: országos tantárgyversenyek, Nemes Tihamér Számítástechnikai verseny, Jedlik Ányos, Vermes-Öveges, Hatvani István fizika versenyek, Zrínyi Ilona és Gordiusz matematika verseny, Implom József helyesírási verseny, Gloria Victis történelem verseny, hogy csak néhányat említsünk azok közül, melyeknek diákjaink nemcsak résztvevői, de rendszerint díjazottai is.

2010-2011-es tanévben több, mint húsz első, több, mint 90 második, harmadik díj és dicséret fémjelezte diákjaink és tanáraink kiváló munkáját a legkülönfélébb területeken a matematikától a zenéig és sportig. Sikeresen érettségiző diákjaink aránya 97% volt.

2011-2012: 128 diákunk ért el kiváló eredményeket különböző versenyeken, ebből több mint 30 első díjat hozott. Sikeresen érettségiző diákjaink aránya 92% volt, amely messze meghaladta az országos és a megyei katasztrofális, 60% alatti arányokat. Az országos tantárgyversenyeken ebben az évben 7 diákunk képviselte a megyét, közülük Dancu Júlia (10.o) fizikából bronzérmet, Kerekes Anna (10.o) földrajzból dicséretet kapott. Dancu Júlia aranyérmet kapott a Vermes-Öveges fizika versenyen, Képes Tamás (10.o) bronzérmet. Kiváló eredményt ért el ebben az évben a Nemes Tihamér informatikai verseny országos szakaszán Budapesten Doloczki Dalma (10.o). Kilencedik helyet és dicséretet kapott, és meghívást arra a válogató versenyre, amely alapján Magyarország nemzetközi versenyen részt vevő csapatának tagjait választják ki. Sajnos azonban később értesítettek, hogy a szabályok értelmében határon túli diákként elesik a lehetőségtől.

2012-2013: 155 diákunk végzett a különböző megyei, országos, nemzetközi versenyek első öt helyének valamelyikén, ebből több mint 25 első helyen végzett. Hét diákunk képviselte az iskolát és a megyét országos tantárgyversenyeken, ahonnan Czundel Angéla német nyelv versenyen II. díjat, Dancu Júlia fizika bronzérmet kapott. Sikeresen érettségiző diákjaink aránya 95 % volt, messze az országos 60% felett. Kiemelkedő eredménynek tartjuk a magyar nyelvművelő versenyek hazai selejtezőin való jeles szereplést, és a magyarországi megmérettetésen elért eredményeinket - csupán az elmúlt és az idei tanév eredménye 3 Kazinczy-érem és – plakett: Marián Ágnes (2012), Hart Edina (2012) és Bálint Zsuzsa (2013). Az utóbbi évek egyik legszebb eredményének Varga Csenge, 2013-ban érettségizett diáklányunk eredményét tarjuk, aki színjeles, 10-es átlagot ért el az érettségi vizsgán, egyedüli magyar diákként a megyében. Tudjuk, hogy sok a tennivalónk. De azt is, hogy a problémák nem elriasztó akadályok, hanem legyőzendő kihívások. Hisszük, hogy a Kölcsey Ferenc Főgimnázium még sok-sok generáció elindítója lesz az elkövetkezendő évtizedekben itt, a Partium északi vártáján.

Névadónkról - Kölcsey Ferenc (1790 - 1838)

1790. augusztus 8-án Sződemeteren (Săuca, Tasnád mellett, Szatmár megye), kálvinista középnemesi családban született. 1796-ban elveszti apját. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban kezdi. 1802-ben meghal anyja, Bölöni Ágnes. A vagyon kezelésére a vármegye gondnokot jelölk ki Gulácsy Antal személyében, ő gondoskodik a kisfiú taníttatásáról. Egy gyermekkori himlő következtében bal szemére megvakul. Gyenge fizikai adottságát, tüdőbetegségét hatalmas önuralommal, emberi tartással viseli.

1809-ben befejezi tanulmányait Debrecenben. A következő év elején Pestre utazik és fölesküszik jurátusnak, az ügyvédivizsgát azonban nem teszi le. Pesten megismerkedik Szemere Pállal, Horváth Istvánnal, és Vitkovics Mihállyal. 1812-ben Álmosdra költözik, ahol nagybátyja rá és testvéreire hagyja birtokrészét. 1814-ben eléri a törvényben előírt nagykorúságot, és a maga kezébe veszi örökségét. Öccsével, Ádámmal a szatmármegyei Csekét választja lakóhelyül és a gazdálkodás központjául.

Az 1810-es évek elején a klasszicizmus és a szentimentalizmus jegyében alkot. Kazinczy szűkebb környezetéhez tartozik. 1814-ben Szemere Pállal válaszol az ortológusok támadására "Felelet a Mondolatra" címmel. Kazinczy hatását mutatja két nagyszabású recenziója is, melyet Berzsenyi és Csokonai ellen írt. A részigazságokat tartalmazó írások merev klasszicista álláspontról ítélik meg a két költőt, és éppen művészi újításaikat tartja hibának. Csokonainak szemére veti póriasságát, s azt, hogy alkalmi verseivel aprópénzre váltotta tehetségét. Berzsenyinek felrója az élmények szűk körét, sajátos szókészletét, nyelvteremtő erejét. Kölcsey fokozatosan újragondolja esztétikai elveit és nyelvfelfogását. A klasszicizmus normatív nyelvszemlélete helyett a nyelv szerves fejlődésének elvét vallja; és az eredetiség fontosságát hangsúlyozza a fordítással szemben. Az antik minták követése helyett a nemzeti történelem feldolgozásának szükségességét hirdeti.

1827-ben meghal öccse, Ádám. Kölcsey magára vállalja a családt ámogatását és unokaöccse, Kálmán neveltetését. Visszavonul birtokára, rendbehozza a gazdaságot.

Fokozatosan tér vissza a közéletbe. Szatmár megye szabadelvű csoportjának vezetője, főjegyző. Az 1832-36-os országgyűlésen Szatmármegye küldötte. Politikai nézeteit leghívebben Országgyűlésinapló című munkája őrzi. A Kölcsey által vállalt és hirdetett elvek: a nemzeti függetlenség, a polgári és emberi jogok, a jobbágy felszabadítás, a nemzeti egység, a vallási egyenjogúság, a magyar nyelv hivatalossá tétele. Mint a liberális ellenzék vezető szónoka, fölszólal a lengyel és görög szabadsághar cügyében is, fölismerve, hogy a nemzet sorsa csak európai összefüggésben oldható meg.

1835-ben Szatmár megye fölszólítja küldötteit, hogy az örök váltság ellen szavazzanak. Tiltakozásul Kölcsey lemond. Tekintélyét jelzi, hogy Kossuth lapja, az Országgyűlési Tudósítások gyászkeretben jelenik meg. Az országgyűlési ifjak gyászruhát öltenek és gyalog kísérik Pozsony határáig Kölcseyt; a tiszteletére rendezett búcsúvacsorán Széchenyi méltatja. Kölcsey a Búcsú az országos rendektől című beszédében fogalmazza meg a reformkor programját. Az életmű utolsó nagy alkotása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, mely világnézetének, erkölcsi felfogásának végakaratszerű összefoglalása.

Kölcsey Ferenc élete utolsó hónapjaiban a perbe fogott jóbarát, Wesselényi Ferenc védelmére készül .Egy hivatalos útja során megfázik, a megfeszítet tmunkában legyengült szervezete a betegségnek nem tud ellenállni. Szarmárcsekén (Szabolcs-Szatmár–Beregmegye, Magyarország) temették el. Mauzóleuma zarándokhely mindazok számára, akik tisztelik és szeretik a magyar kultúrát, és őrzik nagy költőnk emlékét.